Csótány irtás
Magyarországon előforduló csótányfajok: jellemzők, életciklus és veszélyek
Magyarországon a lakóházakban és közétkeztetési konyhákon, élelmiszer feldolgozó és tároló helyeken jellemzően a német csótány, a külső területeken, valamint az épített környezetben és csatornahálózatban a konyhai csótány és a viszonylag nem olyan régóta előforduló melegégövről származó amerikai csótány fordul jellemzően elő. Elvétve, találkozni lehet még a csíkos csótánnyal is, de ez kevésbé jellemző.
A csótányok a világ minden pontján jelen vannak és komoly problémákat okoznak. A csótányok lapított testalkatú, rejtőzködő életmódú rovarok. Testalakjuk alkalmassá teszi őket arra, hogy a legkisebb résekbe, hasadékokba megbújjanak és rejtekhelyként használják a nappali fényt elkerülve. Küllemük jelentősen eltér, ezért nem nehéz megkülönböztetni őket egymástól. A nőstény egyedek a megtermékenyítést követően petetokot hoznak létre, melyben a fajtól függő 12-56 közötti pete található. A petetok sav és lúg álló, mely nagyban segíti túlélő képességüket és nehezíti az ellenük történő védekezést. A német csótányra jellemző, hogy a petetokot körülbelül 3-4 héten át egészen a peték kikeléséig magával hurcolja. A nőstény csótányra jellemző, hogy negatív inger hatására a petetokot eldobja. A konyhai csótány és az amerikai csótány csupán 1-6 napig hordja a petetokot.
A petetokból 2-4 hónap alatt kelnek ki a peték. A megfigyelt leggyorsabb ivarérettséget a német csótány fél év alatt érte el, míg a konyhai csótány és az amerikai csótánynál ez több(1-3) év is lehet. Polifág rovarok lévén, élelmük egyaránt lehet növényi és állati eredetű is. A táplálék hiányát igen jól tűrik, viszont a víz hiánya esetén napok alatt el tudnak pusztulni. A melegebb (25-30 °C ) hőmérsékletű helyeket részesítik előnybe.